Interjú Hajdu Rolanddal, a Szövetség a Bükki Borvidékért Egyesület elnökével
A bükki borvidék életében fontos nap volt 2020. június 12.-e. Ezen a napon tartottak két eseményt is, amely az egyesület és a bükki borok számára is nagy jelentőséggel bírt. A nap folyamán került sor az egyesület és Miskolc megyei jogú városának stratégiai megállapodásának aláírására, ezt követően pedig az aktuális borok zártkörű bemutatása következett. Az események kapcsán beszélgettem Hajdu Roland borásszal, a Szövetség a Bükki Borvidékért Egyesület elnökével.
Mi a célja a mai rendezvénynek?
A mai napnak több célja is volt. Ezt a rendezvényt április végére terveztük, de ott sajnos nem tudtuk megtartani és így csúszott át ide júniusra. Megpróbáltuk a vírushelyzetet kicsit a magunk javára fordítani, mert így lehetőségünk volt időben összevárni olyan eseményeket, amelyek egyébként külön történtek volna meg.
Fél éve tárgyalunk Miskolc megyei jogú városával arról, hogy legyen egy megegyezés a Szövetség a Bükki Borvidék Egyesület és a város között. Ennek a stratégiai megállapodásnak az aláírására került ma sor.
Mit lehet tudni erről a megállapodásról?
Jelenleg talán a szimbolikus elemei a legfontosabbak ennek az együttműködésnek. Nevezetesen, hogy Miskolc város kijelentette, hogy a Szövetség és a Bükki borvidék önálló fennmaradása mögött áll, lehetőségeihez képest megadja azt a kommunikációs segítséget, ami ahhoz kell, hogy a helyi borvidéki fogyasztókhoz minél jobban el tudjunk jutni. Fontos lépés ez a városvezetés részéről, mert eddig ilyen egyértelműen ezt Miskolc soha nem jelentette ki, eddig a pontig a város nem igazán akart a borvidék élére állni.
Milyen konkrét segítséget tud adni a város a szövetségnek?
Az egyik ilyen dolog, hogy reményeink szerint azokban a miskolci üzemeltetésű városi intézményekben, ahol ma még nincsenek jelen a bükki borok, de indokolt lenne, hogy ott legyenek, pl. Nemzeti Színház, Diósgyőri Vár, Strandfürdő, Tourinform Iroda stb. meg fogunk tudni jelenni.
Emellett minden olyan alkalommal, amikor a városnak saját rendezvénye van, kedvezményes lehetőséget biztosít majd nekünk a megjelenésre és azokon a helyeken, ahol a városi kommunikációban turizmusról, a borokról lesz szó, megemlít majd minket.
Ti hogyan tudjátok a várost segíteni?
Mi ezért cserébe bármilyen szakmai kérdés esetén rendelkezésre állunk. Hogy egy példát mondjak, dolgozunk az Avas újrafogalmazásában. Turisztikailag van egy négy desztinációs elképzelés, amelynek egyik fő helyszíne a Belváros és a történelmi Avas. Itt várhatóak fejlesztések, jelenleg is zajlanak útépítések, csatornázási munkálatok, de ezeket folytatni kell. Az Avas megújulása során az is fontos, hogy mi lesz a tartalom és ennek nyilván a borhoz lesz köze. Attrakciókra lesz szükség, hogy a helyszín turisztikailag vonzóbb legyen, de ezek nem korlátozódhatnak csak a nyári szezonra és a hétvégékre.
Mi a mai nap második célja?
Amikor megalakultunk nagyjából 2 évvel ezelőtt, akkor az országos szaksajtót meghívtuk, hogy az első kapavágást rögzítsük és megnézzük, hogy hogyan áll a Bükki borvidék, honnan indultunk. Eltelt majdnem 2 év és most újra elhívtuk ezeket a szakembereket, hogy láthassák mire jutottunk, elmondják a véleményüket arról, hogy jó-e az irány, látnak-e fejlődést.
Szintén fontos dolog, hogy elkészült a Bálvány, ami egy igazi bükki bor. Erről mesélnél egy kicsit?
A harmadik dolog, amiért ma összegyűltünk az az, hogy mostanra lett kész az első, 2019-es évjáratú bor, a Bükki borvidék történetének első közösségi bormárkája, ez a Bálvány nevet kapta. Ez egy Bükkbor, ami azt jelenti, hogy a Bükkből szüretelt szőlőből, bükki pincében készült bor, ami egy szigorú szőlészeti és borászati szabályozási rendszerben készül el. 3 fajtát tartalmaz egyenlő arányban, a Chardonnay-t, a Zenitet és az Olaszrizlinget. Egy konkrét példa a szabályozásról, hogy a szőlőket termő területekről minimum 5 fényképes jegyzőkönyv készül egy adott időszakban, amikor kimegyünk és szemrevételezi 3 kolléga egy 4. kolléga területét. A készítés szabályait a Szövetség hatáskörén belül határoztuk meg, mivel a Bálvány, mint termék a borvidék jelenlegi szabályozásába és bevezetni kívánt módosításába sem kerülhetett be.
Mennyire veszitek szigorúan ezeket a szabályokat?
Betartjuk ezeket a szabályokat, magunk alatt vágnánk a fát, ha nem így lenne. Azt fontos megjegyezni a hitelesség szempontjából, hogy 8 tétel indult el, de aztán 6 borból lett csak Bálvány. Tehát nem mindenki ért célba és ez a jövőben is várhatóan így lesz.
A Szövetségnek van egy támogatói köre is, akiket ma szintén meghívtatok.
Ez volt a negyedik cél a mai napon, hogy a támogatói tagságot elkezdtük összeszervezni az egyesület keretein belül. Sokat köszönhetünk nekik, hiszen semmilyen állami, borvidéki, önkormányzati támogatást ezidáig nem kaptunk, így a támogatói tagságtól érkező bevételek az egyetlen forrásunk a saját tagdíjak mellett. Többek között ez is az oka, hogy érdemi, közösségi borhoz mért promócióval nem is tudtunk kiállni a Bálvány megjelenése előtt. Azokat a minőségi borfogyasztás mellett elkötelezett borvidéki fogyasztókat szeretnénk egy csapatba gyűjteni, akik már sokszor bizonyították a borvidék iránti elkötelezettségüket. Szeretnénk számukra egy kulturált, rendszeres, tematikus borkóstolási lehetőséget biztosítani. Azt meg kívánjuk tartani, hogy ezek zártkörű rendezvények maradnak.
Milyen okból lesz valaki pártoló tag?
Általában az a motiváció, hogy személyesen ismernek minket, a szövetség tagjait, látják a mindennapi törekvésünket, munkánkat és támogatják ezt az egész folyamatot. Emellett nyilván van ebben lokálpatriotizmus, bor iránti szeretet, egy közösséghez tartozni akarás. Társadalmilag fontos szerepet betöltő, vagy vállalkozói szférában jegyzett szereplőkről van szó, akiknek kifinomult borkulturális ismereteik vannak. Ahogy bővül a tagság, lassan elmondható, hogy olyan emberekkel lehet itt találkozni, akikkel más körülmények között egyébként nehéz volna.
Mi a helyzet Miskolcon a bükki borok fogyasztásával?
Szeretnénk belakni ezt a borvidéket, hogy otthon érezhessük itt magunkat. Ami azt is jelenti, hogy ha megnézzük a fogyasztói tortát, akkor abból ne a bükki legyen a legkisebb szelet a saját hazai pályánkon. Ennek a sikeres közvetítői a vendéglátásban és a szállodaiparban keresendők, ezért szeretnénk őket időről időre megszólítani. Ez a mai az első ilyen alkalom.
Milyen a helyi gasztronómia és a bükki borok kapcsolata?
Miskolcon nagyon pozitív változások vannak az utóbbi években. A Top 10 miskolci étteremben 8-ban, 9-ben van már bükki bor és nem az elmúlt hónapban került oda, hanem akár már évek óta is megtalálhatóak a borlapon. De összességében a városban javuló a tendencia. Miskolcon is mindenki érzékeli, hogy mind a helyi mind a nem miskolci turisztikai vendégek tekintetében egyre inkább elvárás, hogy ha valahova elmennek pihenni, nyaralni, akkor ott nem idegen borvidékekre kíváncsiak, hanem szeretnék a helyi ízeket megkóstolni, a helyi hagyományokat megnézni. Miskolcon kívül a borvidék más településein viszont egyelőre elég siralmas a helyzet.
Mivel nem elég a borlapon lenni, a borainkat ajánlani is kell, ezért fel szoktuk ajánlani a segítségünket a vendéglátósoknak. Elmegyünk hozzájuk és a pincérekkel megismertetjük a borokat, elmondjuk a tudnivalókat, hiszen fontos, hogy az ő fejükben mi van. Ők a nyílhegy csúcsa, ők találnak célba, ha nem tudják, hogy mit közvetítenek, akkor nem leszünk sikeresek.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az éttermekben egy idő után már csak bükki bor lesz kapható, de azt gondolom, hogy más borvidékekhez hasonlóan ki kell vívnunk a helyünket, ami megillet minket. Szeretnénk, ha a bükki borok fogyasztása egy idő után természetessé válna.
Van olyan borvidék, amelynek a munkáját követendőnek tartjátok?
Nekünk jó példa a pécsi borvidék elmúlt évtizede, akik nem sokkal vannak könnyebb helyzetben, mint mi, hiszen ők is két nagy szereplő, Villány és Szekszárd között helyezkednek el. A pécsiek 4-5 évvel előttünk kezdték meg ugyanezt a munkát, amit mi is csinálunk. Az első évek után az lett a dolognak az eredménye, hogy ma már ciki, hogy ha egy pécsi étteremben nincsen pécsi bor. Azt gondolom, hogy idáig mi is el fogunk jutni, de ahhoz olyan eseményeket kell szervezni, mint a mai, ahol 60 bort végig lehet kóstolni.
Hogyan látod a bükki borvidék jövőjét?
Azt remélem – kiváltképp mert személy szerint én is fektetek a borvidékbe, telepítek, beruházok – hogy a gyerekeim majd jobb állapotban fogják tőlünk ezt a borvidéket megkapni, mint ahogy mi átvettük. A maximumot szeretnénk kihozni azokból az adottságokból, amikkel rendelkezünk.
Lejegyezte: Mácsai Ágnes
óval több, mint Eger hátországa. Nem csak borstílusai, hanem földtani viszonyai tekintetében is igencsak változatos: fehér-, rozé- és vörösborokban is tud sokat mutatni, ráadásul fekete agyagpalás, mészköves illetve riolittufás övezetek is színesítik a termőterületek gazdagságát. Sándor Zsolt és a Gallay Pince borain keresztül tökéletes képet kaphatunk a borvidék sokszínűségéről és értékeiről. A termőhely adottságainak a maximális tiszteletben tartása, a bor karaktere és a koncepciója kiemelt helyen áll mindkét borászat esetében.”
